Várandósság esetén előfordulhat, hogy a kérelmező családtagjai vagy a vele kapcsolatban álló más személyek nem tudnak a terhességről. Abban az esetben, ha a várandóssággal kapcsolatos információkat meg kell osztani másokkal, beleértve a családtagokat, a felelős tisztviselőnek kérnie kell a kérelmező beleegyező nyilatkozatát.
Adott esetben a nemzeti áldozatkezelési mechanizmust és a nemzeti útmutatást/gyakorlatot követni kell.
Az is előfordulhat, hogy a határon folytatandó/gyorsított eljárást követően észlelik az emberkereskedelmet. Ebben az esetben a határon folytatandó/gyorsított eljárás alóli mentesség helyénvaló lehet.
Az is előfordulhat, hogy a határon folytatandó/gyorsított eljárás elindítását követően észlelik a terhességet. Ebben az esetben a határon folytatandó/gyorsított eljárás alóli mentesség helyénvaló lehet.
A határon folytatandó eljárások vagy gyorsított eljárás kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha ezen eljárások során biztosítható a kérelmező különleges igényeivel kapcsolatos megfelelő támogatás (az átdolgozott APD 24. cikkének (3) bekezdése).
A menekültügyi eljárást a nemzeti gyakorlatnak és a nemzeti áldozatkezelési mechanizmusnak megfelelően kell lefolytatni. Ez azt jelentheti, hogy mérlegelési időszakot írnak elő, amely alatt a menekültügyi eljárást felfüggeszthetik, vagy amely miatt az meghosszabbítható.
A nemzeti gyakorlatnak és a kérelmező egyedi helyzetének megfelelően a kérelem vizsgálata elsőbbséget élvezhet (az átdolgozott APD 31. cikke (7) bekezdésének b) pontja) vagy több idő szánható rá.
Bizonyos társadalmakban például a nőket nem vonják be férjük ügyeibe, és azokról nem tájékoztatják őket; vagy nem szokás magánjellegű információk idegenekkel, különösen az ellenkező nemmel való megosztása. A hitelesség értékelésénél ezeket a tényezőket figyelembe kell venni.
Az LMBTI-kérdések tekintetében a kérelmező lehet, hogy kezdetben nem nyilatkozott arról, hogy kérelme szexuális irányultságához vagy nemi identitásához kapcsolódik. Ennek például lehet hogy az az oka, hogy olyan kultúrából érkezik, ahol ezek a témák tabunak számítanak. A felelős tisztviselőnek ezeket a tényezőket figyelembe kell vennie, és az ügyet valamennyi bizonyíték fényében kell vizsgálnia, és ennek megfelelően kell döntenie.
A szégyenérzet vagy a bűntudat érzése is akadályozhatja a kérelmezőt abban, hogy beszéljen az eseményről. A felelős tisztviselő nem várhatja el, hogy a kérelmező beszámoljon az átélt erőszak, különösen a szexuális erőszak részleteiről.